A fertőző betegségek terjedését gyakran karanténnal próbálják lassítani. (Legalább addig, amíg nem áll rendelkezésre megfelelő ellenanyag.) A koronavírust Kínában nagyvárosok és egész körzetek elzárásával próbálják megfékezni (eddig több mint 50 millió ember mozgását korlátozták). De a hosszú lappangási idő miatt a kórokozó máris világszerte terjed. A mi biztonságunk is viszonylagos. A Népszavában is sorra jelennek meg tudósítások és interjúk a járvánnyal kapcsolatos intézkedésekről. De ez szerintem nem csak országos feladat. A karantént saját magunkra is érvényesíthetjük.

Én nyugdíjas vagyok, elhatároztam, hogy egy nagy bevásárlást követően ki sem mozdulok a házból egy ideig. Azok is megtehetnék ezt, akik otthonról dolgoznak, a számítógépen keresztül (üzletkötők, telefonos tájékoztatók, fordítók, könyvekből dolgozó kutatók stb.). A diákok otthonról is elérhetik a tananyagokat, elég lenne a vizsgára bemenniük. Az osztálybeszélgetéseket telekonferencia is pótolhatná. A legfontosabb a tömegközlekedés elkerülése. A középkori nagy járványok idején legfeljebb a piacon vagy a templomban kaphatták el a gyilkos kórt, de most elég felszállni egy villamosra vagy metróra. Ha az egész ország egy hónapra szabadságra menne, le tudnánk fékezni a vírust.

   Persze az ellenkező véglet is lehetséges: mindenki elkapja, az erősebbek úgyis túlélik. Hulljon a férgese! De szerintem ennél mégis csak jobb lenne az önkarantén.

(Megjelent: Népszava 2020. febr. 1., 10. old.; 
a döltbetűvel szedett részeket kihúzták.)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.