Régóta vitatják, hogy lehetséges-e az időben való utazás, ezt a témát különösen a regényírók és filmrendezők szeretik. Jó lenne, ha úgy utazhatnánk az időben, mint a térben, de ez sok szempontból kérdéses.

A legegyszerűbb paradoxon az, hogy ha visszautazhatnánk a múltba, és megakadályozhatnánk a saját megszületésünket, akkor nem tudnánk kinek a testébe visszajutni, hiszen a jelenben többé már nem léteznénk.

Egy másik, ennél is erősebb korlát, de amiről kevesebbet beszélnek, hogy csak olyan időpontba utazhatunk, amelyben mi magunk is léteztünk, illetve létezni fogunk. A múlt egy bizonyos tartományába beletartozunk, de csak abba. Nem utazhatunk tehát vissza az őskorba, mert akkor mi nem voltunk, ott nincs semmiféle helyünk, és ugyanez érvényes a távoli jövőre.

Arról szintén kevés szó esik, hogy az idővel együtt változik a tudatunk is, tehát ha feltalálnánk az időgépet, és visszarepülnénk egy olyan évbe, amikor még nem létezett az időgép, mindörökre ott ragadnánk, hiszen abban az időpontban sem az időgépnek, sem a mi időgéppel kapcsolatos ismeretünknek nincs helye. Nem szállhatunk ki abból, ami nem létezik, és különben sem tudnánk, hogy az a szerkezet mire való.

De tegyük fel, hogy lehetséges létrehozni egy időgépet. Akkor azt már valaki biztosan létrehozta a jövőben (feltéve, hogy az emberiség is megérte azt a jövőt). Az a valaki itt járt, és megváltoztatott valamit a történelemben. De mi hogyan tudhatnánk erről? A mi tudatunk a változással együtt módosult. Nem emlékezhetünk olyasvalamire, ami nem létezett. Ha valaki megakadályozta volna, hogy - mondjuk - Putyin vagy Obama megszülessen, nem tudhatnánk róluk. És persze többen is járhattak itt a jövőből, de valahányszor valamit megváltoztattak, a mi emlékeink, történelmi tudásunk is mindannyiszor megváltozott, és mindig csak a legutóbbi állapotra emlékeznénk.

Az időutazásnak mégis van egy jelképes módja. Mert egyszerre több idő is létezik. Ha a brazíliai esőerdő egyik bennszülöttjét elvinnénk New Yorkba, egy bizonyos szempontból a saját jövőjébe kerülhetne, és szabadon vissza is utazhatna a jelenben élő múltjába.

Ha van esze, visszamegy.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.