„Vége a lomizók aranykorának” – olvastam nemrég Magyarország legnagyobb példányszámban megjelenő lapjában. A „keselyűként kutató, a kidobott holmik eladásából pénzt remélő lomizókat” a közterület-felügyelők megbüntetik. Minden kidobott holmi a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. tulajdonává válik. Hogy mi lesz a kidobott tárgyak sorsa, azt megítélhetjük abból, ahogy ömlesztve bedobálják a kukásautóba. Ennél sokkal szakszerűbb a lomgyűjtők eljárása, ők biztos szemmel válogatják ki a még használható dolgokat, és valóban pénzt kapnak értük. Ezek az emberek ugyanis értenek ahhoz, amit csinálnak – amit nem mondhatunk el minden kormányhivatalról. A ”lomizókat” sokan utálják, és irigylik, mert hasznosítják, amit kidobunk. Ép bútorokat, kinőtt ruhákat, elromlott, de még helyrehozható elektronikus berendezéseket. A kukásautóban minden érték tovább pusztul. Sokkal jobb és környezettudatosabb lenne, ha a „lomizók” szakértelmét felhasználva a nevezett vállalat munkacsapatokat alakítana, hogy legálisan, formaruhában, rendezett körülmények között fésülhessék át a terepet, még a kukás autó érkezése előtt. És nem büntetést kapnának érte, hanem fizetést, törvényes és adózható jövedelmet.

(Rövidítve megjelent: Népszava, 2019. ápr. 17., 10. old. A kihagyott részeket kurziváltam.)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.