Mint tudjuk, a svéd modell lényege, hogy az emberek maguknak teszik félre a nyugdíjukat. Ez nálunk jelenleg azért irreális, mert az embereknek nincs pénzük, mindent mohón felélnek -- tejre és kenyérre.

A magánnyugdíjpénztárak félig-öngondoskodó jellegűek: a tényleges nyugdíj egy részét fedezné a saját megtakarítás. Orbánék ezekre a befizetésekre is ráteszik a kezüket, mindent elköltenek, és majd a következő kormány törheti a fejét, hogy honnan veszi a mainál is több nyugdíjas ellátásához szükséges pénzt.

Én megtaláltam a megoldást, amely az államosított nyugdíjrendszerben is kiválóan működne. Az alább ismertetendő "kínai modell" segítene minden gondunkon.

A lényeg: telepítsünk be 2 millió kínait. Ezzel Magyarország lakossága 12 millióra nőne, ami azért már egy jelentős lélekszám ahhoz, hogy tervezni tudjunk vele. A kínaiak szorgalmasak, nem szorulnának segélyre (és ha igaz, a letelepedésükhöz még a Kínai Népköztársaság is hozzájárul), tiszták, kis igényűek, kis helyen elférnek, és amellett imádnak gyereket szülni. Lesz sok gyerek, lesz később sok munkaképes felnőtt, és ők könnyen megtermelik a mi nyugdíjunkat, illetve a gyerekeink nyugdíját is.

A kínaiak nem növelnék a munkanélküliséget, ellenkezőleg. Magyarországon állíthatnák elő a nyugati márkák hamisítványait, és innen látnák el egész Európát. Minden még olcsóbb lenne, és megnőne a külkereskedelmi forgalmunk. A népesség változásával változna a magyar külpolitika is: követelnénk Tajvannak az anyaországhoz való visszacsatolását. (Megjegyzem, ezt talán könnyebben elérhetnénk, mint a székelyföldi autonómiát.)

Toborozni lehetne Kína-szerte: "Egynél több gyereket akarsz? Gyere Magyarországra!"

A kínaiakkal persze problémák is adódnának. Például nehéz nekik elsajátítani a kínainál is nehezebb magyar nyelvet. De ha egymás között vannak, miért ne beszélhessenek kínaiul? A magyarok ugyanígy magyarul beszélhetnének egymás között. Amikor egy kínai és egy magyar akar kommunikálni, akkor meg beszéljenek angolul!

Magyarország ilymódon kettős népességű és háromnyelvű lenne. Hivatalos nyelvek: a magyar, az angol és a kínai. Közép-Európa Svájca lehetnénk - kínai aranyórákkal és kínai tejcsokoládéval. (Szerintem a mostani kormány is ráharap majd erre az ötletre. Orbán már tudatában van a trendnek: a világban keleti szél fúj.)

Problémát jelenthet, hogy a Kínából áttelepülők - pláne, akik tudnak angolul -, esetleg tovább akarnának költözni nyugatra.. De semmi baj. A betelepülő kínaiaknak vállalniuk kellene, hogy legalább tíz évig Magyarországon fizetnek adót. Miért költöznének nyugatabbra, ha az adójuk fejében itt részesülnének egészségügyi és szociális ellátásban? És ha mégis Németországban akarnának lakni, miközben itt adóznak, üsse kő. Az Európai Unió többi nemzetének is jól jönne még 2 millió aktív kereső, hiszen az ő népességük is öregszik.

Az igazi gond: a magyaroknak is meg kellene tanulniuk angolul. De ez hosszú távon úgyis elkerülhetetlen. A kínaiak bevándorlása révén pedig végre mi is nyelveket beszélő, igazi európai nemzetté válnánk...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.