Az Európai Unió abból a meggyőződésből jött létre, hogy Európai országai egymással szoros szövetségben jobban teljesíthetnek, mint külön-külön, és emellett az eddigi gyakori háborús konfliktusaiktól is megszabadulhatnak. Az együttműködésnek azonban van egy dinamikája, amely alapján Európa egy föderális állam ideája felé mozdul el. Ez lenne az Európai Egyesült Államok. Egyes kormányok ezt a perspektívát hevesen ellenzik, ugyanis az csökkentené a saját jelenlegi hatalmi pozícióikat. Többen a "nemzetek Európája" jelszó mögött valójában a parlamentek és a miniszterelnökök Európáját szeretnék megtartani. Ez azonban nem küszöböli ki eléggé a konfliktusokat. Bár az egyes államok részei az államszövetségnek, a hatalmi centrumok érdekellentéteit nem zárja ki, innen vannak a kormányok közötti heves szópárbajok. Amellett az állampolgárok nagy mértékben ki vannak szolgáltatva a saját politikai feljebbvalóik egyéni érdekeinek. A Magyar Bálint által "maffiállamként" azonosított struktúra elsősorban a volt szocialista országokban talált termékeny táptalajra, és az egyes "nemzeti" maffiacsaládok ellentétei törvényszerűen vezetnek előbb-utóbb állami szintre emelt konfliktusokhoz.

A föderatív államszerkezetben is léteznek államok. Erre példa az USA. Ott marginális területeken megmarad ugyan az egyes államok saját joga (például a sebességhatárok, az alkoholfogyasztás, a halálbüntetés vagy a melegházasságok kérdésében), ezt azonban a gyakorlatban felülírja a szövetségi jogrend és bíráskodási gyakorlat. A fő kérdésekben (pénzügypolitika, külpolitika, katonapolitika) az Egyesült Államok egységes államként működik. (Másutt is létezik hasonló modell, például Indiában vagy az Orosz Föderációban.)

Kérdés, hogy egyáltalán van-e értelme ennek a kettős tagoltságnak. Én azt az elképzelést támogatom, hogy a helyi szuverenitás kizárólag az olyan kérdésekben érvényesüljön, amelyek az adott földrajzi, igazgatási egységek életére vannak hatással. Ilyenek: a helyi elnevezések, a helyi intézmények működtetése vagy a településfejlesztés. Minden olyan probléma kezelése, amely az államalakulat egészére vonatkozik, legyen központi hatáskörben!

Egyelőre a kétsebességes Európa felé haladunk. Lesz egy gyorsan fejlődő és összeolvadó föderatív "mag"-Európa, és lesznek az előbbivel szövetséget alkotó, de a saját ügyeikben teljesen független államok. (Azért nem írok nemzetállamokat, mivel ezek nagy része már eleve több etnikai-kulturális csoport otthona, Lengyelországtól Szlovéniáig, ahol minduntalan beleütközünk a nemzetiségi kérdésbe, és a lakosság földrajzi keveredése miatt tovább már nem is lehet aprózni ezeket az államokat.)

A kétsebességes Európánál jobb elgondolás lehet egy olyan virtuális Európai Köztársaság megalakítása, amelyiknek egész Európára kiterjedő alkotmánya van, választásokat tartanak, adót fizetnek, egységes a parlamentje, és az kap állampolgárságot, aki alárendeli magát a közös céloknak, erkölcsi normáknak. Attól függetlenül, hogy melyik államban él. Az Európa Tanács helyett egységes kormány működne, és az állampolgárok a lakóhelyüktől függetlenül ezt a kormányt fogadnák el a saját politikai tevékenységük elsődleges színteréül. Mivel ez több nemzetiségű állam lenne, nem nemzeti, hanem területi alapon alakulna meg az érdekképviselet - amit az egyes etnikumok saját ombudsmanjai egészítenének ki. Olyan esetekben, amikor ellentétbe kerül az európai állampolgárság a nemzeti állampolgársággal, az európainak lenne elsőbbsége.

Ez az elképzelés megoldást kínálna mindazokra a problémákra, amelyek szétfeszíteni látszanak az Európai Unió jelenlegi kereteit. Európa végre egységes közösség lenne - ha a gyakorlatban nem is, legalább virtuálisan. A nemzetállamok szövetsége nem lenne több vámuniónál, illetve katonai koalíciónál. Paradox módon a virtuális Európai Köztársaság teremtené meg a valóságos Európát. Annak a több millió brit állampolgárnak sem kellene elhagyni az Uniót, aki a Brexit ellen szavazott. És ha az Európai Unióból kilépünk (vagy kiteszik a szűrünket), az csak a kormányt érintené, nem pedig bennünket, akik odabenn jobban érezzük magunkat.

És egy sajátos problémát is megoldhatnánk: a Szovjetunió utódállamainak dilemmáját. (Melyik államszövetséghez csatlakozzanak, az Európai Unióhoz, vagy az Oroszország által szorgalmazott Eurázsiai Unióhoz?) Ha az állampolgárok szabadon és egyénileg dönthetnének, néhány millió ukrán, belorusz, sőt, orosz állampolgár is beléphetne az Európai Unióba anélkül, hogy el kellene költöznie (ha egyetért az európai demokrácia elveivel, és vállalja annak politikai és anyagi támogatását). Magától megoldódnának (vagy legalábbis önkormányzati szintre fokozódnának le) azok az etnikai konfliktusok, amelyek ma az egyes államok belső biztonságát is veszélyeztetik.

A nemzetállami keretekkel az a baj, hogy nem a meggyőződésünk, hanem a pénzünk számít, és emiatt a többség (vagy amit annak deklarálnak, mert ez a szabadságfok szerint lényegesen eltérő is lehet) diktálni akar a kisebbségnek. Egy virtuális államszervezet keretében az is elgondolható, hogy mindenki az általa választott kormánynak fizet adót. A katalánok egy demokratikusan megválasztott katalán kormánynak, a skótok egy skót kormánynak, a székelyek egy székely kormánynak. Fontos azonban, hogy a nemzetiségi területen lakó, de nem az adott nemzetiséghez tartozó állampolgárokat ne érje hátrány. Szokták mondani, hogy a kelet-németek a disszidálásuk során "a lábukkal szavaztak". Ebben a virtuális modellben erre sem lenne szükség. Mindenki maradhatna ott, ahol most, csak az államhoz tartozása, az állampolgársága változna. Ez oldhatná meg a cigányok államalakítását is. A világ cigánysága végre létrehozhatna egy virtuális cigány államot. (Talán még Izrael mellett is létre lehetne hozni egy virtuális Izraelt, a diaszpóra részére. Ez is megoldaná a "zsidókérdést".)

A területi államok hatásköre fennmaradna, az egyes virtuális állampolgárok közötti konfliktusok tekintetében. A közlekedési szabálysértések, a bűncselekmények kezelése nyilván nem függhet a nemzetiségtől. Annyira nem., hogy ezekben az ügyekben akár Európa- vagy világszerte egységes jogszabályok alapján is el lehetne járni.

A személyre szabott európai állampolgárság intézményének ötletét már többször, több fórumon felvetettem, de mindenütt azzal utasítottak el, hogy emiatt meg kellene változtatni az Európai Unió alapszerződését. Ne változtassuk meg, ne azt toldozgassuk-foltozgassuk, hanem hozzunk létre egy újat! Hozzuk létre a virtuális Európai Köztársaságot! Mi magunk. Ami működik, az van. Csak az van, ami működik.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.