Lesből támadni

Címkék: terrorizmus gerillaharc

2017.06.11. 21:49

Új világ köszöntött ránk. Megszűnni látszik a társadalom életének az a hallgatólagos megállapodása, miszerint "nem bántalak, ha te sem bántasz". Ez tette lehetővé, hogy szabadon sétáljunk az utcán, olvasgassunk a padon, levigyük a gyerekünket a játszótérre, és betartsuk a közlekedési lámpák jelzéseit. De nem volt mindig így. Korábbi időszakokban gyakran előfordult, hogy az utazókat banditák támadják meg, jószágainkat elhajtják, a gyengébbeket megverik, megerőszakolják, megölik. A civilizáció elmélyülésével ezek a kockázatok fokozatosan csökkentek. De nem múltak el teljesen.

lesbol-spanyolok.jpg

A gerillataktikának mindig is része volt a lesből támadás. Ez a harcmodor a 19. század elején alakult ki Spanyolországban (innen a latinos hangzású név), de a szovjet, illetve olasz és francia partizánok is előszeretettel alkalmazták, majd a 20. század közepétől elterjedt Ázsiában és Latin-Amerikában is.

A célpont minden esetben egy megszálló hadsereg volt, és ez indokolta a rejtett harcmodort. A megszállók is visszavágtak: a védtelen lakosságon torolták meg a rajtaütéseket.

A britek ellen a palesztinai arab és zsidó fegyveresek már kifejezetten a védtelen lakosság bizonyos rétegeit célozták meg, ez folytatódott a francia telepesek ellen az algériai háborúban, később a repülőgép-robbantásokban, a turisták elleni merényletekben, és ugyanide sorolhatjuk az észak-írországi véres polgárháborút is. Az egyes, egymással is rivalizáló terrorszervezetek ma is öldöklő harcot folytatnak a Közel-Keleten, Irakban, Szíriában (korábban Libanonban), továbbá Afganisztánban és Pakisztánban. A küzdelem gyakran ölti a vallásháború álarcát, de valójában a hatalom megszerzése a cél, az utóbbi időkben pedig már maga a gyilkolás is öncéllá kezd válni.

A megszállt palesztin területeken kirobbant intifádák oda vezettek, hogy ma már az izraei állampolgárságú (nem bevándorolt) palesztinok is bármelyik zsidó telepest megtámadhatják késsel, eltaposhatják autóval. Az Iszlám Állam nevű szervezet hadüzenet nélküli háborút folytat a Nyugat, a nyugati értékek, a humanizmus, a demokrácia ellen. A szíriai és afganisztáni háborúk által elindított menekülthullámmal, úgy tűnik, sok kiképzett terrorista is Európába jutott, a számukra most jött el a bevetés ideje.

lesbol-suicide-vest.jpg

A legtöbb katonai szervezet opportunista jellegű, igyekszik kihasználni az adódó alkalmakat. Ezért hát ne csodálkozzunk, ha a mi földünkön is terrorcselekmények történnek. A háború (amelynek forrása sok tekintetben az imperialista hódítás és kizsákmányolás) megérkezett Európába. És az okok vizsgálata mellett egyre aktuálisabb a védekezés kérdése.

Egyelőre szerencsénk van, mert a terroristák néhány jól elhatárolható csoportból kerülnek ki: második generációs, helyüket, boldogságukat nem találó muszlimok, neonácik, a kormányaikkal szemben gyanakvó "önvédelmi" harcosok (ide sorolom például azt a fehér fiatalembert, aki 1995-ben Oklahoma Cityben egy egész kormányépületet felrobbantott). És kivagyiságból sok tömeges merényletet követnek el éretlen tinédzserek is (elsősorban Amerikában).

Mondom, egyelőre szerencsénk van, mert a társadalomnak csak kisebb csoportjai lépnek fel ilyen agresszív szándékkal. De ez nem lesz mindig így. A durva példák rendszerint követőkre találnak, és a médianyilvánosság különösen vonzza a sérült lelkű embereket. Így hát fel kell készülnünk arra, hogy a barbárság korszaka visszatér. (Ez nem erkölcsi, hanem technikai kérdés, a rombolási potenciál és a megelőzhetőség viszonyának függvénye.)

Megyünk az utcán, szembe jön velünk egy másik ember. Ha közel-keleti típus (indiai, pakisztáni, arab kinézetű), akkor ösztönösen felfigyelünk rá. De mostantól kezdve egyéb esetekben sem árt az óvatosság. Mindenki veszélyes lehet, aki szembe jön. Vagy utánunk jön. Minél védtelenebbnek, támadhatóbbnak, könnyű zsákmánynak tűnünk, annál valószínűbb, hogy valaki meg is támad bennünket. Ez a civilizáció lebomlásának folyamata, és nem viselkedhetünk úgy, mintha nem lenne valóságos. Jobb félni, mint megijedni - szól a népi bölcsesség. De még megijedni sem kell (a pánik különösen kerülendő), hanem csak logikusan kell viselkednünk.

lesbol-kessel.jpg

Ha támadást észlelünk, az első dolog önmagunk mentése. Nem gyávaságból, hanem azért, hogy értesíthessük azokat, akik segíthetnek. Telefonálunk a rendőrségre, ez a második lépés. Utána jöhet a támadókkal való szembeszállás (már ha van hozzá erőnk), majd csak ez után kezdhetjük meg az áldozatok menekítését és a sérültek ellátását. Ez nagyjából ugyanaz a logika, mint ahogy egy közlekedési balesetre kell reagálnunk. Ezeket a lépéseket kell megtennünk, lehetőleg hideg fejjel.

Ha megtettük, ami tőlünk elvárható, akkor egy legyintéssel továbbléphetünk. Ilyen a világ. Ilyen lett. A mi 21. századi "szép új világunk".

A bejegyzés trackback címe:

http://toprengoblog.blog.hu/api/trackback/id/tr3412563269

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.