A magyar történelem tele van tragikusan téves döntésekkel. Mert minden másképp alakult volna

- ha nem szakadunk el a finnektől, hanem az egységes finn-ugor nép Észak-Európa ura lesz;

- vagy ha nem ijedünk meg a besenyőktől, hanem magunkba olvasztjuk őket, és kibekkeljük, amíg ők kihalnak;

- vagy ha nem Rómától, hanem Bizánctól vesszük fel a kereszténységet (akkor nem lett volna boszorkányüldözés, és a papoknak lehetne feleségük);

- vagy ha ugyanúgy vazallusai lettünk volna a töröknek, mint Erdély, az ország nem lett volna elpusztítva (és a törökök vallási kérdésekben toleránsabbak voltak, mint a Habsburgok);

- vagy ha Rákóczi egyezkedik az osztrákokkal (most nem lenne kurucinfó);

- vagy ha elfogadjuk II. József reformjait, és nálunk is ugyanúgy elindult volna a polgárosodás, mint az osztrákoknál;

- vagy ha 1848-ban megelégszünk egy kicsivel nagyobb önrendelkezési joggal a szabadságharc helyett;

- vagy ha 1867-ben nem csak az osztrákokkal, hanem a saját nemzetiségeinkkel is kiegyezünk;

- vagy ha 1914-ben nem veszünk részt a világháborúban (legfeljebb hadiszállítóként, az mindig bevált);

- vagy ha 1918-ban Károlyi Mihály elfogadja az Antant kemény feltételeit, és csak arra törekszik, hogy a Monarchia gazdasági kapcsolatai megmaradjanak (nem lett volna sem vörös, sem fehér terror),

- vagy ha 1941-ben nem üzenünk hadat a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak, hanem csak a gazdaságunkat állítjuk a németek szolgálatába (sokkal kevesebb magyar áldozat lett volna);

- vagy ha 1944-ben ugyanúgy nem küldjük haláltáborba a zsidók polgárainkat, mint a románok vagy a bolgárok;

- vagy ha 1949-ben Rákosi nem a kommunistákkal számolt volna le, hanem csak a valódi osztályellenséggel,

- vagy ha 1956-ban a nép hallgatott volna Nagy Imrére, és az ő vezetése alatt kezdődött volna el a "Kádár-korszak";

- vagy ha az 1980-as években Soros György nem taníttatta volna a mai magyar illiberálisokat;

- vagy ha 1989-ben népszavazáson döntünk a kapitalista többpártrendszer bevezetéséről (ma kevesebb ember érezné magát becsapottnak);

- vagy ha 1994 és 1998 között valóban közösen kormányoztak volna a szocialisták és a liberálisok, ahelyett, hogy egymásra kenjék a felelősséget;

- vagy ha 2002-ben Medgyessy nem valósítja meg a beígért 100 napos programját, és nem lódul meg az infláció;

- vagy ha 2004-ben Gyurcsány azonnal elkezdi az egyensúlyteremtő reformokat;

- vagy ha 2010-ben az LMP együttműködésével sikerül elkerülni a Fidesz kétharmados többségét;

- vagy ha 2014-ben Mesterházy Attila hajlandó lemondani a miniszterelnökjelöltségről (Bajnai kormányában könnyen lehetett volna miniszter);

- vagy ha Orbán Viktor 2014-ben megelégedett volna a megerősített többségével, és nem akarta volna annyira érezni a hatalom mámorát;

- vagy ha 2018-ban ...

(Ezt majd utólag írom meg. Ahogy ismerem magunkat, biztosan elkövetünk még jó pár tragikus hibát.)

.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.